Egyházközségünk tagjait érintő hirdetéseink

/ frissítve 2020. január 19./

„Igen emberségesen bántak velünk” (ApCsel 28,2)

Kétszázhetvenhat hajótörött érkezett egy szigetre a Földközi-tengeren, miután két hétig hánykódott a hajó a viharban. Ezek az elázott, kimerült és rémült emberek megtapasztalták tehetetlenségüket a természeti erőkkel szemben, és szembetalálták magukat még a halállal is. Volt köztük egy fogoly, aki Róma felé tartott, hogy ott a császár ítéletet mondjon felette.

A Lélek indít bennünket küldetésünkre

Kedves Testvérek!

Az utóbbi években módunk volt elmélkedni a keresztény hivatás két vetületéről: egyrészt a felhívásról, hogy “lépjünk ki önmagunkból”, hogy meghalljuk az Úr hangját, másrészt az egyházi közösség fontosságáról, amely kiemelkedő helye az Istentől eredő hivatás születésének, táplálásának és kifejezésre juttatásának.

Felmerült már bennetek az a gondolat, hogy lehet, hogy nem is létezik a pokol? Mondhatni, jogos a kérdés. Miért kerülne bárki a pokolba, ha Isten végtelenül irgalmas hozzánk? Hiszen akkor nem engedné meg, hogy bárki is elkárhozzon, nem igaz? De ez valóban azt jelenti, hogy üres a pokol? És ha egyáltalán létezik, akkor igazából Isten nem is irgalmas?

Augusztus 27-én, Szent Mónika, Szent Ágoston édesanyja liturgikus ünnepén Ferenc pápa a Szent Péter téren tartotta meg a szokásos szerda délelőtti általános kihallgatást, amelyre ez alkalommal is több mint tízezer hívő gyűlt össze a világ minden részéből – tájékoztat a Vatikáni rádió