login



Oldalainkat 106 vendég böngészi

Látogatóink:


Mai lát.szám:28
Havi lát.szám:1001
Összesen:83168
Napi legtöbb368
Száml. kezdete2011-11-15

Történelmi visszatekintő

Március 16-tól kezdve egy új "rovat" indul. Minden héten pénteken egy-egy érdekesség lesz megosztva az inárcsi egyházközség történelméből, aminek az alapja Czagányi László által megírt: Egy évezred viharában című könyve. Mivel a templom alapkőszentelésének 60. évfordulóját ünnepeljük nyáron, ez okból rendezvénysorozatot szervezünk, aminek az egyik része ez a történelmi visszatekintő.

60 év.   Összesen 15 érdekesség.  Megdöbbentő dolgok...

1. A 11. századból eredő gyökerek

Történelmi tanulmányaink során megismerhettük Szent István király azon törvényét, mely kikötötte, hogy 10 falunként 1 templomot kell építeni. Feltehetőleg Inárcs lett ez az 1 templomos hely, ugyanis írásos források és tárgyi leletek is azt támasztják alá, hogy a 12., sőt lehet, hogy a 11. században már állt egy templom, melynek védőszentje Szent György volt. Később a tatárok pusztítása és a növekvő népesség miatt többször is felújították és kibővítették. Sajnos a támadások nem kerülték el Isten házát, s a 15 éves háború folyamán (1591/93-1606) teljesen lerombolták. A román stílusú templom alapját 2006-ban rekonstruálták, amibe a feltárt templom köveit is beleépítették. Ma a József utcai Szent György emlékparkban lehet megtekinteni. 

(bővebben: a könyv 6-13. oldalán)

(kép: www.turautak.com)

2. Tanterem vagy templom?

Tolnay Lajosnak köztudott, hogy sokat köszönhet Inárcs, ugyanis birtokszervező munkájának köszönhetően Inárcs pusztát indította el a falufejlődés felé. Az 1897-ben általa alapított iskolát nem csak a tanulásra használták, hanem a vallásos emberek kezdetben itt gyűltek össze litániákra, szentmisékre. Ekkor még az újhartyáni plébános járt át havonta egyszer misézni. Azonban ez nem volt elég a pusztai nép számára, ezért az volt a kérésük, hogy a kakucsi káplán járjon át hozzájuk kéthetente, ha gondot jelentene neki az átjutás, akkor lófogattal megoldják az utazást. Egészen 1962-ig az „oltárfülkés iskolában” tartották a szentmiséket és az istentiszteleteket felváltva, havonta kétszer.

(bővebben: a könyv 22-29. oldalán)

A képeken az az épület látható, ahol a tanulás és a hitélet folyt.

3. Az egyházközség önállóvá válása

Inárcs puszta vallásos lakóiban 1945 tavaszára ért meg az a gondolat, hogy önálló egyházközséggé szerveződjenek. Ennek érdekében kérelemmel fordultak a váci megyés püspökhöz, aki jóváhagyta az egyházközség önállóságát. 1945. augusztus 12-én került sor az alakuló ülésre az iskola tantermében.

Egyébként 1945. november 6-án kelt határozatban elrendelték az addig „Kakucs községhez tartozó Inárcs puszta lakott hely községgé alakulását”. Ez a rendelet következő év 
január 1-től lépett érvénybe. A két falu ekkor vált szét.

,,Kis községben élünk, kis ügyek fognak előttünk szerepelni. 
Mégis jöjjenek mindig szívesen a gyűlésekre, mert azokon mindig inárcsi ügyekről lesz szó. Gyűléseinken tehát saját községünk sorsát igazgatjuk, az inárcsi nép fejlődését segítjük elő. Amikor Inárcsot erősítjük, építjük Magyarországot is. Milyen boldog ország lenne szerencsétlen hazánk, ha minden község sorsát becsülettel igazgatnák. Milyen boldogság lehetne itt! Az emberektől függ! Inárcson Önöktől! Egyházközségi munkájukkal Inárcs községet, ugyanakkor Magyarország életét is erősítik!" 
Részletek Vincze Dezső atya beszédéből.

A képen a község és közöttük az egyházi testület vezetőinek képei láthatóak.

 

A könyvben ez a rész a 31-32. oldalon található.

4. „Nem adjuk fel, akkor is megcsináljuk! Isten akaratát véghezvisszük!”

Irigylésre méltó, ahogy inárcsi elődeink hozzáálltak a templomépítés kivitelezéséhez. Nem elégedtek meg az iskolakápolnával, hanem egy igazi, saját templomra vágytak. Tudniillik, hogy 1955 körül járunk és a Rákosi korszak kemény diktatúrájában szó sem lehetett templomépítésről. Hogyan lehetséges mégis akkor az, hogy felépült az inárcsi templom?!

Hát úgy, hogy nem elégedtek meg az emberek a nemleges válasszal, ugyanis 4 terv is készült a templomépítéshez, amit sorra visszadobott a rendszer különböző pitiáner dolgokra hivatkozva. Végül a 3. elképzelés valósult meg, ami engedélyt kapott arra, hogy egy „kis imaházat” lehessen építeni. Ebből a tervből az építés során templom épült fel.

Krejcsi László újhartyáni kőműves mestert bízták meg a templom építésével. 1957. ápr. 14-én mérték ki a templom helyét. 1957. aug. 28-án vette kezdetét az építkezés.

A csoportképen szereplő emberek névsora egy korábbi Facebook posztban (2017. aug. 28.) olvasható.

A könyvben ez a rész a 39-47. oldalig tart.

5. Mi rejlik a falban?

Valószínűleg kevesen tudják azt, hogy a templom alapító okirata mellett, majdnem minden
alkalommal elsétálhat, az, aki templomba jár. Balogh Ferenc inárcsi lakos által készített
sárgaréz gyűrűkkel összefogott tokban rejtőzik ez az irat, amit Kulcsár Mihály falazott be a
mai Szent István dombormű helyén található falba.
Könyv: 50.o.

További cikkeink...