Élt vala Trajánusz császár idejében egy ifju, ki növendéke vala a rétorok iskolájának. De katonának álla, hogy a kereszténységet ő is irtaná.
Történék pedig hogy egy napon álruhába öltözék az az ifjú és kiméne az erdőbe, a hegyek közé, hogy megtalálná a helyet, ahol a keresztények embervért isznak és emberhúst esznek, miként a hír rólok beszéle.
Kiméne tehát és talála lábaknak nyomait, s juta azokon egy mély barlangba.
Elrejtőzködik pedig ottan és elaluvék.
Lőn pedig, hogy éjten-éjjel egybegyülének a keresztények, és letűzvén fáklyáikat az oltár köré, zsoltárokat zengedezének.
A katona pedig fölébrede az énekre.