Az érzéstelenített, elbódított keresztények nem tesznek jót az egyháznak – hangsúlyozta Ferenc pápa kedden reggel, a Szent Márta Házban bemutatott szentmisén. Hangsúlyozta, hogy nem szabad formalizmusokba merevedni, hanem le kell küzdeni a spirituális tunyaságot, és személyesen vállalni kell az evangélium hirdetésével járó kockázatot. A Vatikáni Rádió tudósít.

Önkéntes Egyházközségi hozzájárulás (Egyházadó)

Talán kevés jobban félreértelmezett dolga van egy egyházközség életének, mint az egyházközségi hozzájárulás: hogy mi is az, miért fizetik és mire is fordítják. Az egyházközségi hozzájárulás (amit gyakran egyházi adónak is neveznek) egy önkéntes felajánlás, amellyel a hívő támogatja saját egyházi közössége (vagyis temploma, plébániája) működését. Gondoljuk csak meg: a számunkra fontos és értékes dolgokra rendszeresen áldozunk időnkből és anyagi javainkból is. Ezzel juttatjuk kifejezésre, hogy fontosnak tartjuk azt.

A kapzsiság, a pénzhez való ragaszkodás tönkreteszi a személyeket, a családokat és a másokkal való kapcsolatokat – mondta a Szentatya október 21-én reggel a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

A német médiaszakértő szerint helytelen, ha az Egyház túlságosan alkalmazkodik a média világához. Nem szabad beáldozni 2000 év élettapasztalatának kincsét és a spiritualitást hogy „talkshow alkalmas” legyen. A vallás társadalmi feladata, hogy elfoglalja a pozitív értékek üresen álló helyét, és felmutassa a „summum bonum”-ot, a legnagyobb jót.

A belső béke egyik lényeges jellemzője, hogy tartós, noha az élet minden pillanatában támadás fenyegeti: háború, munkanélküliség, megpróbáltatások. „Ha békének az elsődleges szükségleteink kielégítését és az agresszió hiányát tekintjük, akkor csak középszerű békességről beszélhetünk, mely csalóka, törékeny, és hamar áldozatul esik az élet megpróbáltatásainak” - A La Croix összeállítása a belső békesség megtalálásáról.