Böjtölésről röviden
A Húsvétot megelőző 40 napig tartó böjti időszak Hamvazószerdával kezdődik el. Ez az idő segít abban, hogy lelkileg felkészülhessünk Jézus Krisztus, Húsvétkor történő feltámadására. Ez a cikk röviden bemutatja a legfontosabb tudnivalókat.
Miért?
A bűnbánati napokon az egyház megrendüléssel, a vezeklés és hálaadás szellemében emlékezik meg Krisztus kínhaláláról, mely minket bűneink terhétől megszabadított. Ugyanakkor erősítjük magunkat, hogy a kísértéseknek könnyebben ellenálljunk.
Hogyan?
E napokon különféle önmegtagadásokkal, imádsággal, jócselekedetekkel hozzuk meg saját áldozatunkat. A bűnbánati nap eszközei közül az egyház hagyományai értelmében kiemelkedik a böjtölés: Krisztus engedelmes áldozatában való részvételnek jele egyben a testi ember fölötti uralom jelképe és kiváló fegyvere.
Típusai:
A böjti napoknak kétféle változata van:
1. Szigorú böjti nap: Hamvazószerdán és Nagypénteken.
Szabályok:
· A 14. életév felett nem lehet húst fogyasztani Hamvazószerdán és Nagypénteken.
· Ezen felül 18-60 év között Hamvazószerdán és Nagypénteken csak háromszor lehet enni és egyszer jól lakni.
Kivételek(a böjtölés és nem a bűnbánat alól):
· a nehéz fizikai munkát végző emberek,
· a közétkeztetésben résztvevők (pl. menza),
· súlyos betegek.
2. Bűnbánati (vezeklési) nap: /az év összes péntekjei és a Nagyböjt ideje./
Szabályok
· A Nagyböjti időszak péntekjeinkerülni kell a húsféléket! (A hal és a tojás nem számít húsnak.)
Kivételek (a böjtölés és nem a bűnbánat alól)
· nincs böjt, ha kiemelkedő egyházi ünnepet ülünk,
· a nehéz fizikai munkát végzők,
· a közétkeztetésben résztvevők (pl. menza),
· súlyos betegek.
„Az igazi böjtölés elsősorban nem azon múlik, hogy eszünk-e húst vagy nem. Persze, tartsuk be, amit az Egyház előír, mert lelkünk javát szolgálja. De ezt ne azért tegyük, mert kötelező, hanem azért, mert tényleg komolyan vesszük, hogy Jézus a keresztáldozatával váltott meg minket, és ezért visszafogjuk élvezeteinket és kényelmünket.” – írja a Magyar Kurír.
Pető Gábor
(Fotó: cultura.hu)